Belépés / Log in



Egy kis genetika PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Leidl Andrea   
2013. szeptember 30. hétfő, 10:03

Jegyezelte: Leidl Andrea

A 2013.09.29-i HCSC Klubnap keretében Sándor Sára genetikus, kutató, PhD hallgató által tartott

Genetikai előadás jegyzetek

Teljes előadás videó >>

Tartalom:

Evolúció és kutyatenyésztés

A genetikai variabilitás és az ellenállóképesség

Genotípus és fenotípus

Tenyésztési irányelvek

Küllem tenyésztés

Evolúció és kutyatenyésztés

Az evolúció több millió éves léptékben számol. A törzskönyves kutyatenyésztés csak a XIX. sz. közepe felé indult meg tudatosan, azaz kb. 150 éve, ami evolúciós mértékkel mérve csekély. A tudatos tenyésztés célja a standard szerinti tenyésztés, egy homogén, egészséges állomány létrehozása. Ez azonban egy szűk ideál megvalósítása viszonylag rövid idő alatt. Leggyakoribb problémák:

  • immunrendszer gyengül
  • betegségek jelennek meg
  • idegrendszeri problémák (összetett, nemcsak genetikai, hanem etológiai okai is vannak)

A genetikai variabilitás csökkenésének 2 fő oka:

  1. alapító hatás (1. palacknyak): bizonyos személyek vagy kennelek meghatározzák az adott fajta típusjegyeit és néhány egyedet kiválasztanak a tenéysztésbe. Az I. és II. világháború után, sok fajta majdnem teljes kipusztulásakor, ez többször is megfigyelhető volt.Bizonyos fajtáknál, mint pl. a mudinál, többen, más szempontból hoztak kutyákat, több kennelből, így ott a genetikai variabilitás szélesebb, de vannak más fajták (pl. collie, leonbergi), ahol 1 közös ősre vezethető vissza az egész állomány.
  2. divatkan hatás (2. palacknyak): fedeztetés azonos vagy kevés számú kannal történik, így az utódgenerációhoz 1 kan nagyobb mértékben járul hozzá (az egyik allél adott), más kanok nem jutnak annyit fedezési lehetőséghez. Ha egy ilyen kan pl. hordozó (heterozigóta, +/-) egy betegségre, akkor többedik generációban kijönnek a betegségek. Ha pedig valakinek a társállata beteg lesz, akkor mind érzelmileg, mind anyagilag nehéz.

Bizonyos szinten nem lehet kiszűrni a betegségeket, a kérdés az, mennyi beteg egyed születik, és milyen arányt képviselnek.

Jelenleg kb. 300 genetikai betegség ismert, amelyeknek van humán megfelelője is.

 

A genetikai variabilitás és az ellenállóképesség

Ha egy környezeti hatás megváltozik és az állományban több allél is jelen van, akkor nagyobb valószínűséggel lesz olyan egyed, amely ellenáll az új kórokozóknak és a faj fenn tud maradni.

A kutyafajták környezetét az ember szabályozza. A szelekciós nyomás kisebb, de azért szükség van bizonyos sokféleségre. Az immunkomplex felismeri a kórokozókat. Amennyiben a fenti alapító hatás és a divatkan hatás miatt beltenyésztés alakul ki, a szervezet kevesebb kórokozót képes felismerni. Fentiek miatt a keverékek, hibridek egészségesebbek, különböző allélra homozigóták. A heterózis-hatás miatt ellenállóbbak, a saját betegségeik recesszíven nem jönnek ki.

Pl. tojó-hibridek esetében két beltenyésztett tyúkot raknak össze. Kutyák esetében ez viszont azt feltételezné, hogy két beltenyésztett, leromlott szülőt pároztatnának, ami viszont nem cél: a kutyák esetében elvárás, hogy az egész faj és fajta legyen egészséges.

A farkasok esetében a nagy földrajzi távolságok miatt egy-egy kan nem fedezett sokat. Kutyák esetében viszont a globalizáció (repülőgép, internet) miatt érvényesül a divatkan hatás. Ma már világ-szinten van divatkan effektus. Előfordulhat lokális divatkan effektus is, amiket jól lehetne keverni egymással.

A juhászok régen lokális állományokat hoztak létre: amelyik kutya jól terelt, jól dolgozott, azzal fedeztettek - de csak helyi szinten (autó nem volt), így szubpopulációk alakultak ki.

A migráció a szubpopulációk közötti génállományt frissíti (átszöktek a másik faluból, kb. 5 évente cserélődik a génállomány). Ha a migráció megszűnik, akár új fajta is kialakulhat. A természetes populációknak van dinamikája, de az ember ezt felülírja.

A jövő az lenne, hogy a tenyésztők legyenek tudatosabbak, hiszen rendelkezésre áll egy genetikai fegyverarzenál. Előbb-utóbb a teljes genom-szekvenciát fogjuk látni, így a pároztatások tervezettebbek lehetnek és a betegségek csökkenhetnek. Cél, hogy minél jobban heterozigóta legyen az állomány.

A genetikai szűrésekkel kapcsolatban tudnunk kell:

  • mire lehet szűrni
  • milyen feltételekkel tudunk szűrni
  • mekkora hibaszázalékkal.

Pl. collie esetében az európai állomány 95%-a CEA érintett (-/-), ezért ha csak a maradék 5%-kal tenyésztenén (akik között heterozigóták (+/- hordozók) is lesznek ugye, nemcsak mentesek), akkor egyéb szempontból értékes vonalakat veszítenénk el (palacknyak).

A szűrési eredményeket úgy kell felhasználnunk, hogy a genetikai variabilitást növeljük, és kontroll alatt tarthassuk az állományt.

Azaz, mentest (+/+) és hordozót (+/-) próbáljunk meg pároztatni.

 

Genotípus és fenotípus

Előfordul, hogy egy kutya egy adott betegségre genetikailag érintett (-/-), ugyanakkor klinikailag mentes (pl. CEA): azaz pl. genotípusában érintett, fenotípusában mentes.

Kevés az olyan betegség, hogy a mutáció ki is jön az adott egyeden:

  • hajlamosító tényezők vannak, de nem biztos, hogy kijön
  • tehát valamitől függ, hogy kijön-e, de nem tudjuk még, hogy mi az.

 

Tenyésztési irányelvek

  1. Mentes (+/+) kutyát pároztathatunk alapvetően mentessel vagy hordozóval (+/-).
  2. Érintett (-/-) kutyát sem kell kizárni, ha egyéb tulajdonságai kívánatosak:ekkor még pároztathatjuk mentessel (+/+): az összes kölykök hordozó (+/-) lesz.
  3. Két hordozó (+/-) kutyát is pároztathatunk, ekkor az utódgenerációt mindenképpen szűrni kell.

Érdemes egy klubon belül tenyésztési felelőst választani, aki ért a genetikai szűrésekhez, nem feltétlenül kell minden egyes tenyésztőnek értenie hozzá, de a legfontosabb, hogy végeredményben az állomány javuljon.

Pl. az amerikai vonalakban van CEA mentes collie: 6 hetesen szűrhető, már lehet látni - így az állomány 60%-a mentes. Sheltie-k esetében a CEA miatt elutasítottak vonalakat a csehek, németek.

Kérdés mindig, hogy a genotípus és a fenotípus mennyiben függ össze. A szűréseket illetően viszont az is elképzelhető, hogy szűrünk egy bizonyos szekvencia részt, de a teljes genom nagyon hosszú. PRA progresszív retina atrófia: erős összefüggés, CEA: nem erős az összefüggés, meg kellene vizsgálni, hogy az érintett kutyák hányad részénél jelenik meg a betegség. Ennek alapján pl.

  • a CEA-ra nem annyira érdemes szűrni (nem beteg heterozigótával (hordozó +/-) lehet tenyészteni)
  • a TNS azonnali problémát okoz, muszáj szűrni rá
  • DM: későn jelentkezik, de nagyban csökkenti az életminőséget (régebben valószínűleg nem éltek olyan sokáig a kutyák, hogy megjelent volna...)

DM (degeneratív mielopátia): a leginkább hasonlító humán megfelelője a miotóp degeneratív multiplex. A kutyáknál van lehetőség különböző életkorban altatott kutyáktól szövetmintákat venni, és több információt tudunk gyűjteni a betegség különböző fázisairól (érdemes lenne egy projektet szervezni, amelyben állatorvosok vennének részt ennek kutatására). A környezet és a DM összefüggése még az embernél sem ismert. A DM génje az oxigén szabadgyököket érinti (sejtkárosodás, az idegsejtek érzékenyek).

Szűrések esetén megfontolandó:

  • mennyire betegség specifikus
  • mennyire fajta specifikus
  • mennyire befolyásolja a kutya életminőségét (pl. egy vak kutyával könnyebb együtt élni, mint egy lebénulttal, persze a természetben egyik sem élne sokáig)

Modell-állatok:

  • Mesterségesen állítják elő őket
  • Más lehet, mint az embernél
  • Meg sem születik, ha problémás
  • Rövidebb ideig élnek

A kutatók számára jó modell-állat a kutya, sokszor jobban hasonlít az emberhez, mint pl. az egér.

Tudatos párosítások: minél jobban szűrünk, annál jobban lehet tervezni és annál többet tudunk tenni. Nehezebb lehet párt találni, de a végeredmény jobb lesz!

MDR1:  sokan kutatják, humán vonalon is (rákkutatás). Két ága van:

  • ABCG1: állatorvos nagyobb adag oltóanyagot ad, nem is veszi figyelembe a mutációt, a természetben is előfordul
  • ABCG2: (Sára is ezt kutatja): macskáknál - a természetben is van mutáns, antibiotikum nincs, védi a káros anyagoktól.

Ember: aki -/-, arra oda kell figyelni. A rákos sejteken a kemoterápia során ez a mutáció kinyomja a gyógyító kemot és sajnos ellenállóbb lesz a rákos sejt.

Tenyésztés: a kockázatokat kell mérlegelni. A jövő az lesz/legyen, hogy a teljes genom ismeretében szoftver fog párosítási javaslatokat adni, de a konkrét pároztatás már a tenyésztő felelőssége lesz.

 

Küllem tenyésztés

A küllem tenyésztés bizonyos tulajdonságokra szűkít csupán, és nagyon rövid idő alatt szeretne eredményt elérni. A tigrisek nem 100 év alatt lettek homogének, hanem 100.000 év alat...

Vannak országok, ahol szűrnek  (pl. németek), mégis a minőség romlott. A küllem miatt hagytunk is el vonalakat, amelyek genetikailag értékesek lehettek volna.

Az ember másképp szelektál, mint a természet. A kutya számára az ember a külső környezet, az új, extrém körülmény. A természetben a szelekció erősebb: az embernél 10 kölyökből mind a 10 megmarad, a természetben csak 2 maradna.

A kutyák esetében a beltenyésztés miatt a csontozat vékonyabb, az általános életképesség csökken, satnyulás figyelhető meg - ezek oka pontosan még nem ismert.

Kísérletek: rókáknál a szelídebbeket tenyésztették tovább, a 40. generációban már egészen kutyaszerűek lettek küllemileg is.

Egy másik kísérletben az agresszióra szelektáltak, elképzelhető, hogy egy hormon genetikailag hatással van.

Kérdésként fel szokott merülni, hogy a farok kurtítása révén a kölykök rövid farokkal születnek-e - természetesen nem. A farkatlanságnak sokféle genetikai háttere van, de a homozigótaság letális, azaz a homozigóta farkatlan kölykök meg sem születnek. 2 farkatlan kutyának is lehet hosszú farkú kölyke.

Azonos apa-anya párosításnál a 4-5. alomnál lehetnek problémák - valószínűleg a kor az oka, hiszen a genetikai háttér ugyanaz.

Spermát fagyasztani a kutya fiatalabb korában érdemes (a szomatikus vonal embriókorban megalkotja a testet és érzékeny, a csíra vonal védettebb, de lehetnek génmódosulások).

 

 

Módosítás dátuma: 2013. október 08. kedd, 15:40
 
Copyright © 2018 Hungária Collie Sheltie Corgi Tenyésztők Egyesülete. Minden jog fenntartva. ;
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete


Oldalaink megtekintéséhez az Internet Explorer 8, Mozilla Firefox 3.5, Opera 10, vagy annál magasabb verziószámú böngészőprogramokat ajánjuk.